Anders (Andres) Celsius 1701. november 27-én született Uppsalában Andres Celsius svéd fizikus és csillagász.
Azon az uppsalai egyetemen tanult matematikát, fizikát és csillagászatot, ahol apja Nils Celsius az asztronómia professzora volt, nagyapja Magnus Celsius pedig a matematika professzora. 1730-1744 között az uppsalai egyetemen dolgozott, ahol a csillagászat professzora volt 1740-ben megépíttette az uppsalai obszervatóriumot. Szorgalmazta a Gergely-naptár bevezetését, az akkor már pontatlan Julianus-naptár helyett. Foglalkozott a a Nap és a Föld távolságának meghatározásával. Fizikai és geofizikai kutatásokat is végzett. Két tudományos expedíciót támogatott egyet Dél-Amerikába Peruba, az egyenlítő közelébe. Egy expedíciót pedig Észak-Skandináviába küldött. Az expedíciók során a meridián méréseket végzett. A mérések során bebizonyította Newton elméletét, hogy a föld nem tökéletes gömb alakú, hanem a pólusok mentén kissé lapított ellipszoid. Tanulmányozta a svéd partvidék geológiai süllyedését is. Felfedezte, hogy a süllyedés oka a jégkorszak idején felhalmozódott jégtakaró lehetett. Csillagászai kutatásai eredményeként kiadott egy csillagászati katalógust, amelyben 300 csillag adatai szerepelnek, a fényességük adataival. A fénymérés eredménye alapján adatai kb. 0,4 magnitudó pontosságuak voltak. Tanulmányozta az északi fényt is. Észrevette hogy a mágneses elhajlás szélsőségei, amelyek az iránytű elmozdulását is okozza, egybeesnek a sarki fények aktivitásának a maximumával. 1733-ban a sarki fény kutatásai alapján egy gyűjteményt adott ki, amely 316 megfigyelés adatait tartalmazta.

1737-ben tervezte meg a ma is általánosan használt (100 fokos beosztású) hőmérsékletskálát, melynek azóta is megorízte nevét, sőt az egyik leggyakrabban elhangzó névvé tette világszerte. Ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerusítette a hőmérsékletmérést, és a kapcsolódó számításokat.

Celsius azonban a forráspontot jelölte 0-val, s a fagyáspontot 100-al, a két számot 1750-ben Stromer svéd tudós cserélte fel.

A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődik, ezt azonban még a levegő nyomása is befolyásolta. Az első leforrasztott alkoholos homérőt II. Ferdinánd toszkán nagyherceg alkotta meg. A hőmérsékleti skálát először Fahrenheit állította fel 1714-ben, ezt az Egyesült Államokban ma is használják. Ennek 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (-32C fok), a felső alappont a víz forráspontja, amelyet 212 foknak határozott meg.

Celsius a 18. század Európájának kiemelkedő tudósa volt, aki sokat fáradozott a Gergely-naptár bevezetése érdekében. Elsősorban a Nap és Föld távolságának meghatározásával és a Föld alakjával foglalkozott. Fizikai és geofizikai kutatásokat is végzett, a fényerőség-mérést, az északi fényt, a Jupiter holdjait kutatta. Az első között kezdte vizsgálni az északi svéd partok lassú süllyedését. A svéden kívül a berlini akadémia és a londoni Royal Society is tagjai közé fogadta.
Életét tuberkulózis oltotta ki 1744-ben. Sírja Uppsala közelében található, a nagyapja sírja mellett.

Jelentős tudományos munkássága ellenére nevét hallva azóta is szinte mindenkinek az jut csak eszébe, hogyan öltözzön aznap.