Éghajlati övek

A Föld különböző pontjainak időjárását más és más periodikusan visszatérő jellemzők determinálják. Az éghajlat állandó alakulását főként a földrajzi szélességekhez igazodó napsugárzás befolyásolja, de meghatározó szerepe van a felszín anyagösszetételének, a domborzatnak, a tenger- és széláramlásoknak, az általános földi légkörzésnek és az emberi tevékenységnek is. Az állandó változás mellett mégis meghatározhatók egyes térségek általános időjárási jellemzői. Az időjárás változásának szabályszerűségeit, együttesét nevezzük éghajlatnak, klímának. Az éghajlat nem más, mint a légkör periódusos, környezetétől függő állapotváltozásainak folyamata. A Föld éghajlatai nagyon változatos jellemzőkkel bírnak. A különböző területekre, térségekre jutó napsugárzás (a napsugárzás beesési szöge szerint) statisztikai adatai alapján szoláris klímaöveket különböztetünk meg. Ezek a: meleg/forró vagy trópusi, a mérséklet, és a hideg övek.

A napsugárzás szerinti vagy szoláris övbeosztás

1. A napsugarak csak a térítőkörök között érkezhetnek merőlegesen a keringő Földre, a Ráktérítővel és a Baktérítővel a legtöbb hősugárzásban részesülő forró vagy trópusi övezet határai jelölhetők ki. 2. A térítőkörökkel és a sarkkörökkel határolt északi- és déli mérsékelt övezet kevesebb napsugárzást kap, mint a forró-, de többet, mint a hideg övezet. Itt a napsugarak hajlásszöge már 90 foknál csak kisebb lehet, de még minden nap felkel és lenyugszik a Nap. 3. A sarkkörökkel határolt sarkvidékek kapják a legkevesebb meleget, mert ezekre a területekre a napsugarak legkisebb hajlásszöggel érkeznek. és ezeken a tájakon napokig, hetekig, vagy hónapokig állandó éjszaka van.

Az Antarktisz (1998.február) A képet készítette: Michael Van Woert NOAA Photo Library

Módosított éghajlati övezetek

A napsugarak hajlásszöge alapján meghatározott éghajlati övezetek határait főleg a tengeráramlások és az uralkodó szelek módosítják. Ezek miatt az egyes övezeteken belül az éghajlat területenként részben eltérő lehet. Az eltérések éghajlati területeket alakítottak ki. A Föld éghajlatát az alábbi csoportokba osztják:

Földrajzi öv	Éghajlati övek	Területek	Évi középhőmérséklet [°C]	Évi csapadék [mm]	Jellemzők
Hideg övezet	Sarkvidéki öv		-10- -57	200	Kemény, hideg tél
	Sarkköri öv		0- -27	240	Hosszú 10 hónapos tél, 2 hónapos hűvös, rövid nyár
Mérsékelt övezet	Hideg mérsékelt övezet		0- -10	200-500	Hűvös nyár, 6-9 hónapos tél.
	Valódi mérsékelt övezet	szélsőségesen szárazföldi	0-17	150-200	Hideg tél, forró nyár
		szárazföldi	0-17	300-500	Hideg tél, meleg nyár
		mérsékelten szárazföldi	0-15	500-700	Szabályos négy évszakok
		óceáni	5-15	800-2000	Kiegyenlített évszakok
	Meleg mérsékelt övezet	mediterrán	10-22	400-1000	Forró, száraz nyár, enyhe, esős tél
		monszun	10-22	1000-1600	Meleg, esős nyár; hűvös, száraz tél
Forró övezet	Monszun vidék		22-28	1600-2000	Száraz, napos tél, forró tavasz, fülledt, csapadékos nyár
	Térítői		20-28	100-200	Forró, száraz és hűvös, száraz, nagy hőingadozások
	Átmeneti		23-28	300-1500	Forró, száraz, és esős meleg
	Egyenlítői		25-27	2000-3000	Állandóan fülledt, forró nedves

A tények

Felszíni hőmérsékleti adatok bizonyítják, hogy a globális felszíni átlaghőmérsékletek emelkednek (az elmúlt 100 évben több mint 0,6 °C - kal), és ez az emelkedés növekvő tendenciát mutat. A 2003-as év már most a feljegyzett 3 legmelegebb év közé tartozónak ígérkezik. A gleccserek olvadnak és visszahúzódnak, az Északi Jeges - tenger jegének kiterjedése csökken. A XX. században a globális átlagos tengerszint 10-20 cm-rel emelkedett.
A WMO (World Meteorological Organization) - adatok alapján készített tudományos értékelések azt mutatják, hogy az elmúlt pár évtizedben az emberi tevékenységek - elsősorban az üzemanyagok elégetése - okozta levegőszennyezés megváltoztatja a légkör összetételét.
160 000 évig, kb. Kr.u. 1800-ig a széndioxid koncentrációja csak 1-3 % - kal változott, azóta ez az érték 33 % - kal nőtt. A széndioxid koncentrációjának emelkedése 1950 óta figyelhető meg, ami az egyre növekvő energiafogyasztásnak tudható be.
A fokozódó szélsőséges időjárási és éghajlati események néha már példaértékűnek minősülnek. Ezeknek az eseményeknek gyakran komoly környezeti, ökológiai és gazdasági-társadalmi következményei, kárai vannak. Az Európában és máshol tapasztalt rekordokat döntő, hosszan tartó magas hőmérséklet, ezrek életét követelte, és nagy szerepet játszott a nagy kiterjedésű erdőtüzek kialakulásában is.

Célok és intézkedések A változások erőteljes intézkedéseket követelnek mind politikai, mind tudományos szinten. Politikai szinten számos intézkedést javasol az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kyotoi Jegyzőkönyve. Tudományos szinten fontos a meglévő infrastruktúra erősítése, új kezdeményezések bevezetése a megfigyelés és kutatás területén, továbbá az éghajlat-előrejelzés bizonytalanságának csökkentése. A WMO koordinálásával a nemzeti szolgálatok eddig is összehangolt munkát végeztek, de további erőfeszítéseket kell tenni a még fennálló idő- és térbeli adathiányok pótlására, különösen a fejlődő országokban és az óceáni területek felett. Átfogó, koordinált, integrált és fenntartható globális éghajlati megfigyelő rendszer kiépítésére van szükség, amiben minden ország lehetőségeihez mérten részt vesz, beleértve a fejlődő államokat is. A legnagyobb kihívást a biztos és a pontos éghajlati előrejelzések biztosítása mellett a változások nagyságrendjének, időbeli gyakoriságának és térbeli eloszlásának meghatározása jelenti. Két fő kérdésre kell a kutatásoknak választ kapni: egyrészt mennyire jelezhető előre az esetleges éghajlatváltozás, másrészt milyen mértékben befolyásolja az emberi tevékenység az éghajlatot? Fontos kérdés továbbá, hogy a szélsőséges időjárási és éghajlati események, valamint az éghajlat változékonysága hogyan befolyásolják az emberi életkörülményeket?!

A mediterrán éghajlatú Mallorca

Forrás: Vissy Károly meteorológia iskolája