Legújabb termékeink
Barométer kombinációk Professzionális mérőeszközök A legprofibb infrahőmérők Projektoros termékek Meteorológiai központok

TERMOMETRIA

egy rendszer hőmérséklete vagy hőátadási képessége mérésének tudománya. Sok területen fontos, például az iparban, a tudományos kutatásban vagy az orvosi gyakorlatban.

A hőfok pontos mérése az emberiség történelmének viszonylag kései vívmánya. A hőmérő feltalálását rendszerint Galileinek tulajdonítják. 1592 körül készült mérőeszközét egy lefelé fordított üvegedény alkotta, melyben a változó hőmérséklet hatására összehúzódott vagy kitágult a levegő, s ezáltal az edény nyitott végű, folyadékkal félig töltött, hosszú nyakában feljebb vagy lejjebb szállt a szint. A következő években különféle folyadékokkal (pl. higannyal) kísérletezve, továbbá az emelkedő és csökkenő hőmérsékletet jelző skálákat készítve tovább tökéletesítették ezt az elvet.

A XVIII. század elejére már 35 különféle hőmérsékleti skála létezett. Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus 1700 és 1730 között pontos higanyos hőmérőket készített, melyeket egy szabványos skála alapján a 32°-os olvadó jég és a 96°-os testhőmérséklet közé kalibrált. A Fahrenheit-féle hőmérsékleti skála 180 egységre (fokra) osztja a víz forrás- (212) és a jég olvadáspontja közti hőmérsékleti tartományt. Az első százfokozatú skála megalkotása Anders Celsius svéd csillagász nevéhez fűződik (1742), aki eredetileg a víz forráspontját választotta 0, a hó olvadáspontját pedig 100°-nak. A beosztást később megfordították, hogy hidegebbik végén legyen a 0°, s a melegebbiken a 100. Így alakult ki a világszerte használt Celsius-féle hőmérsékleti skála, melyet egészen 1848-ig századfokos skálaként emlegettek, s csak ekkor nevezték el Celsius tiszteletére. 1848-ban William Thomson brit fizikus (a későbbi Lord Kelvin) olyan rendszert javasolt, amely a Celsius-féle beosztáson alapult, ám a kezdőpontja az abszolút nulla (–273,15 °C) volt; e skála egységeit ma már kelvinnek nevezik. A Fahrenheit-beosztású Rankine-skála szintén az abszolút zérusról (–459,67 °F) indul.

Hőmérőként tulajdonképpen bármely anyag használható, melynek a hőmérséklet változásával valami módon változnak a tulajdonságai. Igen alacsony hőfokon a gázhőmérők a legalkalmasabbak. A legelterjedtebbek a folyadékos hőmérők. Ezek egyszerűek, olcsók, tartósak és széles hőmérséklet-tartományban használhatók. Mérőfolyadékuk többnyire higany, melyet leforrasztott üvegcsőbe zárnak, s a csövet nitrogéngázzal töltik fel.

A hőfokkal változó ellenállású elektromos hőmérőkben rendszerint platinát használnak. Az ipari hőmérőkhöz igen gyakran alkalmazzák a hőelemet. Ez két, eltérő anyagú huzalból áll, melyek egyik végét összeerősítik, míg a másik két vége közé feszültségmérőt iktatnak. A hőelem két fele közti hőmérséklet-különbség elektromos feszültséget ébreszt, amely mérhető, majd kikövetkeztethető belőle a hőelem végének hőfoka. A bimetál szalag a legtartósabb és legmegbízhatóbb hőmérők egyike. Két különböző, egymáshoz erősített fémszalagból áll. Hő hatására a szalagok eltérő mértékben tágulnak, így a bimetál elhajlik, s ennek alapján mérhető a hőmérséklet-változás.

Léteznek a hőmérséklet-változásokkal együtt járó hanghullámokat vagy a mágneses sajátságokat érzékelő hőmérők is. A mágneses hőmérők hatásfoka csökken, amint lejjebb száll a hőmérséklet, így igen nehéz velük a pontos mérés a hidegebb tartományban. A hőmérséklet feltérképezését termográfiának nevezik – ez az eljárás grafikus vagy képi úton jeleníti meg egy tárgy vagy a föld felszínének hőmérsékleti eloszlását.

forrás: Britannica Hungarica Világenciklopédia

Hasznos információk
A 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében az Országos Mérésügyi Hivatal 2007. január 1-ével megszűnt, általános jogutódja a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.
A "mérésügyi szerv" (a volt OMH) feladatai és hatásköre:
A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések egységességének és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik. A mérésügyi szerv feladatait és hatáskörét a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény, valamint a 260/2006. (XII. 20.) Korm rendelet határozza meg. A mérésügyi szerv egységei a jogszabályokban meghatározott állami feladatokat látják el a közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával.
Gyakran ismételt kérdések:

Mi a különbség a hitelesítés és a kalibrálás között?
Mely mérőeszközfajtákat kötelező hitelesíttetni?
Meddig érvényes egy mérőeszköz hitelesítése?
Mik a magyar "hitelesítési" jelek?
Hogyan állapítható meg egy mérőeszközről, hogy rendelkezik uniós hitelesítési engedéllyel?
Mi az európai közösségi ("uniós") első hitelesítés tanúsító jele?
Hol tekinthetők meg a mérésügyi szerv (volt OMH) nemzetközileg elfogadott mérési képesség adatai?
Milyen az úgynevezett CE-jel?
Milyen az új mérőeszközök tanúsítása EU csatlakozásunkat követően? (pdf. fájl!)
Minek a jele a MiB?
A hazai mérésügy története dióhéjban

hitelesítés
kalibrálás

a jog eszközei által szabályozott (hatósági) tevékenység

nem hatósági tevékenység

mérésügyi hitelesítést csak az OMH végezhet

mérőeszközöket bárki kalibrálhat

hitelesíteni a jogszabály által meghatározott mérőeszközöket kell

kalibrálni bármely eszközt lehet, ha a visszavezetettségét igazolni szükséges

a hitelesítésnek jellemzően előfeltétele a mérőeszköztípusra vonatkozó hitelesítési engedély megléte

a kalibrálásnak nincs engedélyezési előfeltétele

a (sikeres) hitelesítést tanúsító jel (hitelesítési bélyeg, plomba stb.) és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja

a kalibrálás eredményeként kalibrálási bizonyítvány készül

a hitelesítési bizonyítvány hatósági dokumentum és meghatározott időtartamig érvényes

a kalibrálási bizonyítvány nem hatósági dokumentum és nincs érvénytartama

a hitelesítést jogszabályban előírt időközönként meg kell ismételni

a kalibrálás megújításáról a tulajdonos saját hatáskörében és saját felelősségére dönt

FEL

Mely mérőeszközfajtákat kötelező hitelesíttetni?
Azokat a mérőeszközöket (és azokban az alkalmazásokban) kötelező hitelesíttetni, amelyek szerepelnek a mérésügyi törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. mellékletében.

FEL

Meddig érvényes egy mérőeszköz hitelesítése?

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (2): "A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés érvénytartamát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A hitelesítés érvényességi időtartamát a mérésügyi szerv (a volt OMH) a mérőeszköz használati körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírtaktól eltérően is meghatározhatja."

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (9): "A hitelesítés négyéves, vagy azt meghaladó érvényességének időtartama azon a napon jár le, amelyik nap az érvényességi időtartam záró évének utolsó napja."
127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (9): "A hitelesítés négy évet el nem érő érvényességének időtartama a hitelesítéstől számított azon a napon jár le, amely a számánál fogva a kezdőnapnak megfelel."

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 13. § (2): "A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - érvényét veszti, ha

* a hitelesítés érvényességi ideje lejárt,
* a hitelestési bélyeget eltávolították, vagy megsérült, illetőleg a hitelesítési bizonyítvány elveszett, vagy azt megváltoztatták,
* a hitelesítési bélyeget vagy bizonyítványt érvénytelenítették,
* a mérőeszközön javítást, vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,
* a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték."

FEL

Mik a magyar "hitelesítési" jelek?

A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja.

A magyar törvényes tanúsító (nemzeti hitelesítési) jeleket az 1991. évi XLV. törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 3. melléklete írja le.

A hitelesítést tanúsító nemzeti jelek:

* a körbe foglalt Szent Koronát, két oldalán a hitelesítés évének két utolsó számjegyét és alatta középen a hitelesítő egyéni jelölését tartalmazó fémzár (plomba), illetve bélyegző,
* a fekvő téglalapba zárt Szent Korona, mellette az "MKEH" felirattal és az alatt egyedi azonosító jelölésel.

A korona nélküli matrica nem hitelesítést tanúsító jel, szerepe csupán lezárás, vagy megjelölés.

FEL

Hogyan állapítható meg egy mérőeszközről, hogy rendelkezik uniós hitelesítési engedéllyel?

Az Európai Unióban kiadott közösségi tipusjóváhagyás ("uniós hitelesítési engedély") meglétét a mérőeszközön elhelyezett jelek mutatják.
A teljeskörű típusjóváhagyás jele stilizált E-betű ("epszilon-jel"), a jóváhagyó szerv országjelével, bejegyzési számával és a jóváhagyó dokumentum azonosítójával

A részleges típusjóváhagyás jele stilizált E-betű ("epszilon-jel"), a jóváhagyó szerv országjelével, bejegyzési számával és a jóváhagyó dokumentum azonosítójával, elötte egy azonos méretű és jellegű P-betű

FEL

Mi az európai közösségi ("uniós") első hitelesítés tanúsító jele?

Az Európai Unióban első hitelesítést nyert mérőeszközökön az ezt tanúsító ún. "közösségi első hitelesítési jel"-nek kell szerepelnie. A jel alakját a 71/316/EGK közösségi irányelv és az azt honosító gazdasági miniszteri 6/2001. (III. 19.) rendelet (a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről) részletesen leírja.
E szerint a közösségi (uniós) első hitelesítési jel két részből áll:

* az egyik egy kis "e" betű, benne a hitelesítő szervezet azonosítására szolgáló országjelölő betűjellel (Magyarország esetében: H), esetleg az országon belüli intézményazonosító számmal, valamint a hitelesítést végző köztisztviselő egyéni számával,
* a másik a hitelesítés évének két utolsó számjegye, zárt hatszögbe foglalva.

Az uniós hitelesség érvénytartamán belül nincs sem szükség, sem lehetőség magyarországi újrahitelesíttetésre.

FEL

Hol tekinthetők meg a mérésügyi szerv (volt OMH) nemzetközileg elfogadott mérési képesség adatai?

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) által fenntartott nyilvános adatbázis országonkénti és szakterületenkénti bontásban tartalmazza az MRA részesei által már elfogadott nemzeti adatokat. Jelenleg közel annyi tétel van egyeztetés alatt, mint ahány már megjelent, ezért ha valamit nem talál, forduljon közvetlenül az MKEH Németvölgyi úti (volt OMH) szaklaboratóriumához!

FEL

Milyen az úgynevezett CE-jel?

A CE jelölés valamely - általában biztonsággal kapcsolatos - uniós irányelvnek való megfelelőséget jelzi. A CE-jelölés azt tanúsíthatja, hogy a mérőeszköz:

* biztonságosan kezelhető,
* elektromos érintésvédelme megfelelő,
* nem zavarja az elektronikus berendezéseket,
* megfelelő mértékig érzéketlen a rádiófrekvenciás zavarokra (pl.: mobiltelefon),
* robbanásveszélyes környezetben használható...

A CE jelölés önmagában a mérőeszköz hitelességét nem tanúsítja!

A CE-jel arányosan kicsinyíthető/nagyítható, de nem lehet kisebb, mint 5 mm.

A CE jelölés mellett zöld alapon elhelyezett M jel az új mérőeszköz metrológiai megfelelőségét tanúsítja és egyben jelzés felvitelétől számítva a hitelesítési időköz elteltéig (2 év) a méőeszköz hitelességét is igazolja. (Jelenleg még csak a nem-automatikus működésű mérlegeken fordulhat elő.)

A metrológiai megfelelőség tanúsítása esetében a CE jelölést kiegészíti:

* a tanúsítás évszámának két utolsó jegye,
* a tanúsításban közreműködő bejelentett testület ("notified body") számjele (példánkban 1422 = magyar mérésügyi szerv a volt OMH), valamint
* a zöld alapon elhelyezett M metrológiai jel.

A CE-jelöléssel elllátott nemautomatikus mérlegek esetében is feltétlenül célszerű ellenőrizni az alábbiakat:

* A mérleghez mellékelt "Megfelelőségi nyilatkozat"-ban vagy "EK megfelelőségi tanúsítvány"-ban a vonatkozó uniós irányelvre (90/384/EEC), vagy az ahhoz tartozó uniós szabványra (EN-45501), illetve az irányelvet honosító hazai jogszabályra (a 62/2004 (IV. 24.) GKM rendelet-re). való hivatkozás megtalálható-e?
* A nem hordozható vagy g-értékfüggő mérlegen (a mérlegek nagy része ilyen) elvégezték-e a második (helyi) tanúsítási lépcsőt is?
* A mérlegeken lévő záró bélyegek épek-e, mert feltörésük - akár gyártói, akár mérésügyi bélyegekről van szó - a hiteleség megszűnését jelenti.

FEL

Minek a jele a MiB?

Rég használatban volt és az SI bevezetésével rendezetté és kiterjesztetté vált a 10 hatványainak jelölésére bizonyos előtagok (az ún. SI-prefixumok), mint a kilo, a mega stb. Az informatikai adatmennyiség jbájt (B) elölésére elterjedtek 2 különféle hatványai, amik többé-kevésbé megfeleltek bizonyos 10-es hatványoknak, így pontatlan módon is használatba kerültek 10-esrendszerű többszörösnevek (decimális prefixumok).

Az IEC ezt a pontatlan használatot és a benne rejlő veszélyeket felismerve dolgozta ki és fogadta el a bináris prefixumokról szóló szabványt. (Angolul jó összefoglaló olvasható a http://physics.nist.gov/cuu/Units/binary.html címen.)

A fentieknek megfelelően 1 MiB = 220 B = 1 048 576 B, azaz nem egyenlő 106 B-tal.

FEL

A hazai mérésügy története dióhéjban

* 1874: Magyarországon bevezetik a méterrendszert. Megalakul a helyhatóságok irányítása alatt működő mértékhitelesítő hivatalok tevékenységét ellenőrző Magyar Királyi Mértékügyi Bizottság.
* 1875: Magyarország csatlakozik a Méteregyezményhez.
* 1907: Az 1907. évi V. törvény alapján létrejön a nemzeti mértékhitelesítő szolgálat. A nemzeti mértékhitelesítő hivatalokat a Magyar Királyi Központi Mértékhitelesítő Intézet irányítja.
* 1907 - 1918: Felszerelik a központi mértékhitelesítő hivatalokat és a mérésügyi műhelyeket, országszerte 53 mértékhitelesítő hivatal kezdi meg működését. Megindul a gabonaminőség-mérlegek hitelesítése.
* 1918 - 1945: Új székhelyre, az Országos Mérésügyi Hivatal jelenlegi telephelyére költözik a Mértékügyi Intézet. Kialakítják az elektromos, a hőmérséklet- és a gázmennyiségmérések laboratóriumát. A hitelesítési kötelezettséget kiterjesztik a térfogatmértékekre és tartályokra, a kőolajszármazék- és a mustareométerekre.
* 1945 - 1991: Megindul a háború okozta károk felszámolása. A Mértékügyi Intézet és a mértékhitelesítő hivatalok épületeit, felszereléseit folyamatosan helyreállítják. A mérésügyi tevékenység kiterjed a tudomány és az ipar területeire. A hivatal elnyeri jelenlegi nevét. Létrejön az erő- és a nyomásmérések, az áramlásmérések, az elektronikai mérések, az optikai és mikrohullámú mérések, a sugárfizikai és kémiai mérések laboratóriuma. A központi telephelyen megépül a harmadik épület. Korszerűsödik a hitelesítő szolgálat, légkondicionálják az épületeket, megkezdődik a számítógépesítés, különleges járműveket állítanak szolgálatba.
* 1991 - 2005: Az Országgyűlés megalkotja a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényt, amely megerősíti, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal a mérésügy országos hatáskörű, központi irányító, ellenőrző és felügyeleti szerve. Az OMH zászlaját, címerét, működésének rendjét a szervezeti és működési szabályzat rögzíti.
Előbb társult, majd uniós csatlakozásunktól rendes tag a nemzetközi regionális metrológiai szervezetekben (EUROMET, WELMEC). Kölcsönös elismerési megállapodás (MRA) aláírása a BIPM-ben a Méteregyezményt aláírt tagországok között.
Részvétel a Nemzeti Akkreditáló Testület tevékenységében. Az EU irányelvekkel harmonizáló magyar jogszabályok kidolgozása. Minőségügyi rendszer bevezetése és működtetése az OMH-ban.
* 2006: A 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet "A mérőeszközökről szóló egyedi előírásokról" 2006. október 30-i hatállyal hatályba lépteti Magyarországon a 2004. 03. 31-i 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi írányelvet ("MID", mérőeszköz-irányelv).
A 206/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (2) pontja szerint 2007. január 1-től az Országos Mérésügyi Hivatal megszűnik, általános jogutódja a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH).

FEL

Kérjen díjmentes visszahívást, vagy kérdezzen ügyfélszolgálatunktól!
Név:
E-mail:
Telefon:

Kérem, tegye fel kérdését, ha valamit nem talál, írja meg!

 

 
ÁTJÁRÓ
EXKLUZÍV: EGYEDI ÉS PRAKTIKUS AJÁNDÉKTÁRGYAK; HŐMÉRŐ, BAROMÉTER, HYGROMÉTER, GALILEI HŐMÉRŐ
TermoBaroHygro-Időjárás állomás-Galilei-hőmérők-Barométerek-Hygrométerek-Szobahőmérők-Kültéri hőmérők-Digitális hőmérők-Max-Min hőmérők-Speciális hőmérők-Időjárásházikók-Nagyítók-Technikai és laborhőmérők-Beépíthető hőmérők-Szaunahőmérők-Kontra-hőmérők Fürdőszobai hőmérők-Autó hőmérők-Lázmérők-Hűtőszekrény hőmérők-Kerti hőmérők-Italhőmérők-Csapadékmérők-Távcsövek-Iránytűk, kilóméter számlálók-Asztaldíszek-Stopperek, percjelzők-Bimetál hőmérők
ELEKTRONIK: PROFESSZIONÁLIS MÉRÉSTECHNIKA.
Hőmérséklet mérők-Páratartalom mérők-Infra hőmérők-Szél-és légnyomás mérők-Érzékelők, szenzorok-Hőmérséklet- és páratartalom adatgyűjtők-EX kivitelű mérőeszközök robbanásveszélyes közegekhez
IPARI ÉS LABOR: ÜVEG ÉS FÉMTOKOS HŐMÉRŐK
Belsőskálás laboratóriumi hőmérők-Laboratóriumi és bothőmérők-Ipari nagy-egyenes hőmérők-Ipari kis-egyenes hőmérők-Ipari nagy-könyök hőmérők-Ipari kis-könyök hőmérők-Ipari fémtokos nagy-egyenes hőmérők-Ipari fémtokos kis-egyenes hőmérők-Ipari fémtokos nagy-könyök hőmérők-Ipari fémtokos kis-könyök hőmérők-Kazán és fűtés hőmérők-Bimetál hőmérők

All Rights Reserved. E-mail: abako@abako.hu